Már kapható a könyv!
Zeliska Orsi szeretett marketing karrierjét hajnali, kézműves szakmunkára cserélte egy év leforgása alatt. Pék lett. Vagyis Péklány. Férjével az ország másik felére költözött és saját kézműves pékséget nyitott. A könyv mindamellett, hogy bemutatja a pályaváltás- és a spirituális útkeresés nehézségeit, tartalmazza a pékszakmai titkait, és Orsi kedvenc receptjeit, melyeket egyedülálló módon fázisvideókkal is illusztrál.
Megrendelem most!Az íróról
Zeliska Orsi története egy ajándékba kapott házimalommal kezdődött. A közgazdász lányt teljesen elvarázsolta a frissen őrölt liszt, az abból készített tészták. A sütés hobbiként indult, később szenvedéllyé, majd hivatássá vált. A szerző minden szabadidejét a sütésnek és a kovászolásnak szentelte, és beiratkozott pék szakmukásképzőbe, melyről az első órától kezdve blogot írt. Mire az iskolát elvégezte, már tudta, nem tudnak szembemenni sorsukkal. Orsinak és Csabának élete lett a kenyér.
Tovább
Szabadfi Szabolcs
"Orsi elhivatottsága és lelkesedése magával ragadó, ami nem csak a kis füredi pékségbe lépve érződik rögtön, de a könyv minden lapjáról is árad. Sok hozzá hasonló, tudásra szomjas és fejlődni akaró fiatalra lenne szükség, hogy még több család asztalára kerülhessen kovászos kenyér és a pék szakma ismét országszerte virágozhasson!"
Dobai András
"Óriási ajándék a Péklány Fürednek. Ilyen lelkiismeretes, szorgalmas és kreatív emberekkel öröm együtt dolgozni."
Béres Gyula
"A magam részéről csodálom Orsit a kitartásáért, szorgalmáért és a kovász imádatáért. Mindent megtett, hogy ismereteit bővítse a témában. Az írásaiból árad a profizmus és a kenyér iránti alázat. Arra külön büszke vagyok, hogy az első időkben segíteni tudtam neki a kovász nevelésében. "
Szabó Miklós
"Teljesen másképp értékelek egy kiló kenyeret vagy egy veknit, vagy kakós csigát... látom micsoda csapatmunka, szervezés, szív és lélek van mögötte... Nagyon izgatottan várom én is, hogy kézbe vehessem a könyvet, ami telis-tele van a képeimmel és mellette igazán értékes és hasznos tartalommal azok számára, akiket érdekel egy őszinte és merész szakma és életmód váltás, füredi életérzés és persze az, hogyan készíthetünk otthon is jó kovászos kenyeret vagy sok más finomságot..."
Epres mascarponés csiga
„Amikor Tukacs Rolandot először láttuk vendégül az otthonunkban, fahéjas csigával készültem. Azt gondoltam, majd a középső, legpuhább tésztájú darabot veszi el a tepsiből, és a töltelék mennyiségét vagy a ráöntött cukormáz szépségét nézi majd. Ő ehelyett az egyik szélsőt vette el, egy kicsit letört belőle, kettétépte a tésztát, megnézte, megszagolta, majd jó hosszasan ízlelgette. Egy ideig nem mondott semmit. Aztán újra megkóstolta. „Ez rendben van” – hangzott el a mindent eldöntő ítélet. Mára a kelt tésztás csiga a pékség egyik zászlóshajója lett, enélkül nem nyitunk ki. Számtalan verziót készítünk, mégis van egy pár olyan recept, amit csak otthon szoktam megsütni. Ilyen a mascarponés epres változat is, melyet saját eperlekvárommal töltök meg.”
Pék lettem. Vagyis Péklány.
Nem volt más választásom, be kellett iratkoznom a pékiskolába, ezt diktálta a szívem. Nem számított, hogy a pékek általában férfiak, és az sem, hogy az eredeti szakmám egészen más. Minden érdekelt, ami lisztből készül, és sütőbe kell tenni. A mindennapjaimat egy dolog jellemezte: folyton sütöttem. Ha nem fizikailag, akkor fejben. Ha úgy sem, akkor ebben a témában olvastam, vagy videókat néztem. A kovászommal pedig kötöttem egy megállapodást. Én tiszteletben tartom az ő igényeit, ő pedig szépen működik sütés közben.
Kovászos pizza
Az elmúlt két évben azt figyeltem meg, hogy sok hasonlóság van a balatonfürediek és az olaszok között. Kedveljük a jó ételeket, a jó borokat és a mediterrán életvitelt. Sokat járunk biciklivel és robogóval, amiről szívesen köszöngetünk ismerőseinknek. Sokáig tudunk az utcán állni és trécselni. Hangosan beszélünk, és sokat nevetünk. Mióta itt lakunk az Északi-parton, még többször készítem el kedvenc kovászos, vékonytésztás pizzánkat, melyhez a fügét a kertben szedjük, a sajtot pedig a környékbeli termelőktől szerezzük be.
Szüreti kenyér
„Ahogy az ősz beköszönt, a nyár fülledt, turistáktól zsizsegő emlékeit szinte azonnal elmossa a szüreti készülődés. A pár hete még elegáns ruhákban sétáló borász ismerőseink egyre gyakrabban integetnek sáros terepjárókból, és a kis parcellákon felbukkannak a gazdák. A szüret fárasztó, ám annál nemesebb munkája után tisztán vagy házasítva hordókba és tartályokba kerülnek a legkiválóbb balatoni borok, a munka végeztével pedig megkezdődnek a szüreti mulatságok. Szüreti kenyér receptem ennek szellemében, a balatoni bor és borászok tiszteletére született, amelybe szőlőmagőrlemény és aszalt szőlő, vagyis édes mazsola került.
Tökös-mákos kalács
Ősszel a sütőtök nemcsak a teraszon bukkan fel kifaragott lámpásként, de a konyhánkban is gyakori vendég. Magában megsütve, fahéjas cukorral leszórva, levesnek vagy köretnek elkészítve - mindenhogy szeretjük. Évek óta használom kenyérsütéshez is, ezért egyszer úgy döntöttem, kipróbálom kalácstésztába téve, egy kis mákkal megfűszerezve. A kalácsot töknek formáztam meg, 16 darab spárga segítségével.
Kovászos tészták bevágási technikája
A kenyértészta bevágásnak kettős célja van. Elsődleges, hogy a sülés során távozó gázok ott szabaduljanak el, ahol mi szeretnénk, és ne a kenyér oldalán vagy alján repedjen meg a héj. Másodlagos, de mégis fontos cél a díszítés. Az ilyen vágások megejtésére a bagettvágó penge, vagy a hagyományos borotvapenge a legalkalmasabb. A vágás legyen 1-1,5 centiméter mély, és határozott mozdulattal ejtsük. A pengét 45 fokos szögben tartva szépen kettényíló vágást kapunk, míg 80 fokos dőlési szögben tartva az tarajosan felnyíló lesz.
Nekünk a Balaton...
Az első tulipánok megjelenésével egy időben a város megtelik élettel. Az emberek a szabadba vágynak, a Szent István tér új színt kap a sok frissen ültetett virágtól. Pékségünkben az ismerősök vidáman köszöntik egymást. Itt valahogy mindig összetalálkoznak a jó emberek. Ki-ki a maga dolgát intézi a környéken. Előkerülnek a vékony ballonkabátok, a merész rúzsok, a napszemüvegek. A vásárcsarnok megtelik vásárlókkal, a takaros kosarakba friss tulipáncsokor, medvehagyma, spárga és eper kerül. A Kiserdő reggel már a pattogó teniszlabdáktól, délutánonként gyerekzsivalytól hangos. Hétvégéken a 71-esen egyre nagyobb a forgalom, a Tamás-hegyi kereszttől letekintve a türkiz színű Balaton egyre több vitorlást ringat.
Kovász vagy élesztő?
Mindkettőnek megvan a maga helye egy házipék vagy egy kézműves pék repertoárjában. Az élesztős és a kovászos tésztakészítés teljesen eltér egymástól. Ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk navigálni a két technológia között, érdemes megismerni mibenlétüket, működésüket és a kettőjük közötti főbb különbségeket.
Ez nem egy szokványos receptkönyv
- Őszintén leírja az útkeresés nehézségeit
- Egyedülállóan ötvözi a recept leírását fázisvideókkal, melyet a könyv megvásárlói exkluzívan megnézhetnek
- Beavatja az olvasót a pékszakma titkaiba
- Részletesen bemutatja a kovásszal- és élesztővel való sütés különbségeit
- Segítségével bárki elsajátíthatja a kovászkészítést
- A szerző átadja minden tudását a gabonákkal-, és a friss őrléssel kapcsolatban
- Igazi „élménykönyv” született: az olvasó Szabó Miklós páratlan fotói által bepillantást nyerhet, milyen Balatonfüreden élni az év bármely időszakában
- A közkedvelt „Péklány életmorzsák” a bloghoz hasonlóan a könyvben is megjelennek: minden recepthez egy kis történet tartozik
Videó
A könyvben lévő receptek elkészítéséhez 17 fázis videó készült,
melyeket a könyv vásárlói exkluzívan elérhetnek egy linken keresztül.
1
történet
4
évszak
17
videó
33
recept
200
fotó
264
oldal
